A gluténérzékenység veszélyei: 5 jel, tünetei, teszt és vizsgálata
A gluténérzékenység első jelei sok esetben fokozatosan jelentkeznek. Típusos tünetei közé tartozik például a krónikus hasmenés, zsírfényű széklet, a puffadt, vékonyfalú has, étvágytalanság, fogyás, gyermekeknél pedig a hossz- és súlynövekedésben való elmaradás. A gyomor-bélrendszeren kívüli megjelenő tünet lehet pl. az állandó fáradság, bőrtünetek, neurológiai tünetek, a mikro- és makro tápanyaghiány tünetei.
Az alábbiakban bemutatjuk a gluténérzékenység 5 leggyakoribb jelét, amelyek figyelmeztethetnek a betegségre:
- Hasi fájdalom és puffadás
A gluténérzékeny személyek gyakran tapasztalnak erős hasi fájdalmat, puffadást és gázosodást, különösen étkezés után. Ez a tünet a leggyakoribb, mely általában gluténtartalmú ételeket fogyasztását követően jelentkezik. A puffadás és a gyomorfájás enyhítésére sokan különböző módszereket próbálnak ugyanis nem feltételezik, hogy a tüneteiket hátterében a cöliákia áll, amely csak a hosszan tartó gluténmentes diéta hatására enyhíthető. - Hasmenés vagy székrekedés
A gluténérzékenység miatt a vékonybélben lévő bélbolyhok sérülnek, illetve a bélflóra is felborulhat, ami emésztési problémákhoz vezethet. A hasmenés és a székrekedés váltakozó előfordulása gyakori jel a gluténérzékenységben szenvedőknél. Az emésztési problémák hosszú távon súlyosabbá válhatnak, ha nem kezelik őket és állandó diszkomfortot okozhatnak az érintetteknek. - Fáradékonyság és kimerültség
A gluténérzékenység miatt a szervezet nem képes megfelelően felszívni a tápanyagokat, ami fáradékonysághoz és kimerültséghez vezethet. Az alacsony energiaszint is figyelmeztető jel lehet, amely hatással van a napi tevékenységekre és a mindennapi élet minőségére. A fáradékonyság miatt sokan úgy érzik, hogy nem képesek megfelelően koncentrálni, ami hosszú távon akár mentális problémákat is okozhat. - Bőrtünetek
A dermatitis herpetiformis nevű bőrbetegség gyakran kapcsolódik a gluténérzékenységhez. Jellemzője a viszkető, hólyagos kiütés, amely elsősorban a könyökön, térden és a hát alsó részén jelenik meg. Ez a bőrbetegség a gluténfogyasztás hatására alakul ki, és a kiütések akkor jelentkeznek, amikor a gluténérzékeny személy nem követi szigorúan a gluténmentes diétát. - Mentális egészségügyi problémák
A gluténérzékenység a mentális egészségre is hatással lehet. Szorongás, depresszió és koncentrációs problémák jelentkezhetnek, mivel a bélrendszer és az agy között szoros kapcsolat áll fenn. A kutatások szerint a gluténérzékeny személyek hajlamosabbak a mentális problémákra, ami még inkább aláássa életminőségüket. Sokan nem is gondolnák, hogy a folyamatos szorongás és depresszió egy ételekben található fehérjére, a gluténra vezethető vissza.
A gluténérzékenység tünetei: Mi történik a testben?
Az autoimmun betegséget kiváltó ok, a glutén, egy gabonafélékben található fehérje. A test immunrendszere a glutén jelenlétére egy autoimmun hiba miatt túlzottan reagál, amely gyulladást vált ki a vékonybélben. Ez a gyulladás megzavarja a tápanyagok felszívódását, ami különböző problémákhoz vezethet, mint például:
- Tápanyaghiányok
A gluténérzékenység okozta bélkárosodás miatt a tápanyagok, köztük a vitaminok és ásványi anyagok nem képesek megfelelően felszívódni a szervezetben. Így például a vas, kalcium, folsav és D-vitamin felszívódása korlátozott lehet, ami hosszú távon vérszegénységhez, csontritkuláshoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet. - Csontritkulás
A sok ideig fennálló tápanyaghiány miatt a gluténérzékeny személyek hajlamosabbak a csontritkulásra, mivel a kalcium és a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontok egészségének fenntartásában. A csontritkulás következtében könnyebben törhetnek el a csontok, ami a beteg életminőségét jelentősen rontja. - Fokozott fertőzésekre való hajlam
A bélrendszerben kialakuló gyulladások miatt az immunrendszer működése is gyengülhet, ami azt jelenti, hogy a gluténérzékeny személyek fogékonyabbak lehetnek a különböző fertőzésekre. A megfázás, influenzás megbetegedések és a bélfertőzések is könnyebben megtámadhatják őket.
Azonban, ha a fő kiváltó tényezőt kizárjuk az étrendből, akkor a kóros folyamat leáll és a bélrendszer regenerálódik, valamint a tünetek megszűnnek.
Gluténérzékenység teszt és vizsgálata: Hogyan zajlik a diagnózis?
A gluténérzékenység diagnózisának felállítása Magyarországon több lépésből áll és minden esetben orvosi szakértelmet igényel.
1. Klinikai vizsgálat és anamnézis: Az első lépés a gasztroenterológiai konzultáció, amely során az orvos részletes kérdéseket tesz fel a tünetekről, azok időtartamáról és erősségéről. Ezen kívül fontos, hogy a beteg tájékoztassa orvosát az étrendjéről és a családi kórtörténetről, mivel a gluténérzékenység örökölhető.
2. Szerológiai tesztek: A leggyakrabban alkalmazott vérvizsgálatok közé tartozik a transzglutamináz (tTG-IgA) és az endomízium antitest (EMA) mérés, amelyek segíthetnek a betegség jelenlétének kimutatásában. A pozitív eredmények megerősítik a gluténérzékenység gyanúját, de nem elegendőek a végleges diagnózishoz.
3. Endoszkópos vizsgálat és biopszia: Ha a szerológiai tesztek pozitívak, az orvos gyakran gasztroszkópiát rendel el, amely során egy kis szövetmintát vesznek a vékonybélből. A biopszia során a bélbolyhok állapotát vizsgálják, hogy megerősítsék a gluténérzékenység okozta károsodást.
4. Genetikai teszt: Bár nem kötelező, a genetikai tesztelés (HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének vizsgálata) segíthet megerősíteni a diagnózist. Ha ezek a gének jelen vannak, nagyobb a valószínűsége a gluténérzékenység kialakulásának, de a genetikai teszt önállóan nem elegendő a diagnózis felállításához.
5. Gluténmentes diéta próbája: A végleges diagnózist a szakorvos megerősítheti, ha a beteg egy időre gluténmentes étrendet követ és tünetei javulnak.
Fontos megjegyezni, hogy a diagnózis felállítása során a szakemberek szoros együttműködése szükséges és a betegnek minden esetben orvosi, illetve dietetikai tanácsra van szüksége a gluténmentes étrend betartása előtt, hogy elkerülje az esetleges egészségügyi kockázatokat.
Nem cöliákiás gluténérzékenység: mit jelent ez?
Nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS: Non-Celiac Gluten Sensitivity) egy olyan állapot, amelyben az érintett személyek glutén tartalmú ételek fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztalnak, mint a cöliákiás betegek, azonban náluk nem figyelhető meg a cöliákiára jellemző autoimmun reakció és a vékonybél károsodás sincs jelen. Valójában ez még egy elég újkeletű és bizonytalan tünetegyüttes, melyet csak közvetve lehet diagnosztizálni. Az biztos, hogy kevesebb NCGS beteg van, mint ahányan ezt sejtik magukról, ugyanis az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek gyakran cöliákiához hasonló tüneteket tapasztalhatnak, azonban náluk nem a glutén lesz a betegséget kiváltó ok.
- Cöliákia: A cöliákia autoimmun betegség, amely a vékonybél nyálkahártyáját károsítja és az évek során szövődményekhez vezethet, mint például tápanyaghiányok vagy a bél rosszindulatú daganata. Élethosszig tartó gluténmentes diéta szükséges.
- Nem cöliákiás gluténérzékenység: A nem cöliákiás gluténérzékenység a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása után jelentkező tünetegyüttesre utal, de nem jár bélkárosodással. Az érintettek számára azonban a gluténmentes diéta ajánlott lehet (időszakosan, majd fokozatos visszavezetés) a tünetek enyhítésére. A betegség hatásmechanizmusa még nem ismert.
A cöliákia (gluténérzékenység) komoly egészségügyi problémát jelent, ha a kezelés nem kezdődik el időben. A megfelelő vizsgálatok elvégzése segíthet a pontos diagnózis felállításában. Ha bármelyik tünetet észleled magadon, érdemes orvoshoz fordulni és elvégeztetni a szükséges teszteket. A betegség kezelésében a legfontosabb az élethosszig tartó gluténmentes diéta, amellyel az orvosi diagnózis felállítása után minden esetben érdemes dietetikus szakemberhez fordulni.
Források:
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2014_12_coliakia.pdf